Amióta abból élek, hogy megosztom másokkal a megfigyeléseimet, gondolataimat, tapasztalataimat, még több időt töltök gondolkodással, és más emberek, helyzetek megfigyelésével. Már régen szemet szúrt az embereknek az a típusa, akinek látszólag minden rendben van az életében, mégis mindig van valami problémája. Leél egy mások által jónak tartott életet, úgy hogy közben folyamatosan rosszul érzi magát. A kívülállók nem értik mi a baja, hiszen sokan boldogan cserélnének vele, de ő napról napra, csak a negatív dolgokra tud figyelni, így megkeseredik, megsavanyodik körülötte minden. Én úgy képzelem ezt el, mintha az életünk száz százalékát tíz egyenlő részre osztva, kilenc rész teljesen rendben lenne, de állandóan a problémás tizedik résszel lennénk elfoglalva. Az…